A projekt során a második, munkatársak közös rövid távú képzésére 2018. május 10-14. között Csíkszentkirályban került sor.
Izgatottan készültünk az utazásra, hiszen a projektben tervezett programon felül odaútban egy plusz úticélt, egy „szent kötelességet” is célul tűztünk ki magunk elé.
Pályázatunk címének Kallós Zoltántól, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakjától választottunk idézetet, aki sajnos 2018. február 14-én elhunyt. Zoli bácsi emlékére készíttettünk egy koszorút, melyet a képzésre történő utazásunk alkalmával – kis kitérőt téve Kolozsvár felé – a Házsongárdi temetőben lévő sírján helyeztünk el tiszteletünk és megbecsülésünk jeléül. A temetésén nem tudtunk személyesen jelen lenni, de most a sírja mellett volt alkalmunk néma főhajtással emlékezni a kiváló néprajztudósra.
Egy ugyanilyen (a nemzeti színű szalagokon a projekt azonosító számával, címével és a két partneriskola nevével ellátott) koszorút vittünk a csíkszentkirályra is, ahol azt az iskola aulájában helyezik majd el.
A második képzés alkalmával a Vitos Mózes Általános Iskola jó gyakorlatai közül a „Pásztor fogadó Szent Mihály napjától Pünkösdig – tanéven átívelő néphagyományok rendszere az iskolában” témakörben tanultunk tőlük. A képzés során olyan népdalokat, népi kismesterségeket, olyan jeles ünnepekhez kötődő népi játékokat, népzenét ismerhettünk meg, melyek a mi iskolai gyakorlatunkban, gyűjteményünkben nincsenek benn.
A képzés napján a ráhangolást és ismerkedést követően az előzetes tudás megbeszélésére került sor. Áttekintettük a tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemeit – helyüket a helyi szabályozókban, dokumentumokban. Megismertük a jó gyakorlathoz kapcsolódó módszertant és a pedagógiai eljárásokat a partnerintézmény jó gyakorlatának alkalmazása során.
A jó gyakorlat az alábbi ünnepkörökre épül: Pásztorfogadó Szent Mihály nap, Szent Márton nap és hagyományai, Advent – a várakozás időszaka, Farsang, Farsangtemetés, Húsvét, Pünkösd.
A jó gyakorlat bemutatása kitért a tervezés, a projektmódszer, a települési rendezvényekhez való kapcsolódási lehetőségekre is. A jó gyakorlat alkalmazhatóságát a helyiek bemutatták a tanórai és tanórán kívüli, irányított szabadidős programokban is. A jeles napok eltéréseinek megbeszélése a két ország pedagógusai között jó alkalmat nyújtott a két különböző országban lévő magyar kultúra azonosságaira, eltéréseire is.
Beszéltünk a jó gyakorlat helyéről a pedagógiai munkában és a tanulók egyéni, csoportos és közösségi fejlesztésében. Közösen elemeztük az adaptáció és a gyakorlatba építés lehetőségeit is.
A képzés harmadik napján volt alkalmunk az előző képzés alkalmával már átadott, saját jó gyakorlatunk (zenés mozgásfejlesztő foglalkozás) visszacsatolására is. A mi pedagógusunk tartotta a foglalkozást a csíkszentkirályi gyerekeknek, amely mindenki számára egy ajándék, egy csoda, egy megható élmény volt. Jó volt látni ahogyan csinálták, tanulták a gyakorlatokat, énekeltek csillogó szemekkel, ahogyan használták az új tudást, ügyesen, lelkesen.
Ezt követően ellátogattunk székely viseleteket varró, készítő asszonyokhoz Csíkszeredába, utánajártunk a viseletek beszerzési lehetőségének, hiszen ez is a projekt egyik eleme lesz.
Ellátogattunk a „világ végére”, Csinódba is, ahol él egy gardon (népi ütőhangszer) készítő mesterember. Tőle megismerhettük e népi hangszer készítésének a rejtelmeit és titkait, és ki is próbálhattuk a használatát.
Délután a pedagógusaink táncházzal örvendeztették meg a helybéli gyerekeket. Közülük is sokan járnak táncolni a helyi néptánccsoportba, így ők különösen aktívan vettek részt a tánctanulásban. Örültünk, hogy élményt szerezhettünk ezzel nem csak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is.
Tanulmányi kiránduláson a szállásunktól 140 km-re lévő Sinaia-ban, a Peles kastélyban jártunk, mely a román királyok nyári rezidenciájának épült, I. Károly román király idejében. Elképesztő gazdagságot, értéket láttunk, lenyűgöző volt.
Visszaútban megnéztük Brassó nyüzsgő főterét és az évekkel ezelőtt leégett „fekete” templomot is.
A csíkszentkirályi képzés dátumát azért választottuk erre az időpontra, mert évente ebben az időpontban van a falu egyik legnagyobb ünnepe, az első áldozás a templomban. Megható, felemelő, csodálatos élmény volt számunkra.
Délután kirándultunk Csíkszentkirály egyik természeti kincséhez, a Lucs-tőzegláphoz, amely Románia legnagyobb tőzeglápja 1079 m tengerszint feletti magasságban, és Csíkszentkirálytól 10 km-re található.
A lápot középen turista ösvény szeli át, azonban idegenvezető nélkül nem tanácsos a túrázás, mert a láp növényzete olyannyira egyhangú, egyforma, hogy szinte lehetetlen a benne való tájékozódás. Igazgató úr azonban egy baltával a kezében (mivel medvék is járnak a környéken) vállalta a túravezetést, és vissza is értünk épségben.
Másnap nagyon sok hasznos tudással és élménnyel gazdagodva indultunk útnak hazafelé.
A csíkszentkirályi vidám táncházról készült videókat az alábbi linkeken tekinthetik meg:
