A felső évfolyamokban tanulók ismételten rajzos formában hívták fel a figyelmet két, talán kevésbé ismert zöld jeles napra. Újfent köszönjük a gyerekek munkáit.
A Biodiverzitás Védelmének Világnapja (december 29.)
1993-ban életbe lépett az 1992-es Rio-i ENSZ konferencia biodiverzitás egyezménye. A biodiverzitás, az élővilág sokfélesége gyorsan csökken: becslések szerint naponta kb. 140 állat- és növényfaj pusztul ki. Holott a biológiai sokféleség teszi lehetővé a természetes kiválogatódás útján a megváltozott környezethez való alkalmazkodást, az evolúciót, ami egyben az élő rendszerek viszonylagos stabilitását is eredményezi. A mezőgazdaság feltalálása óta, kb. tízezer éven át az emberiség létszáma kb. másfélezer évenként duplázódott meg. 1650-től 1850-ig a duplázódáshoz már csak 200 év kellett (félmilliárdról 1 milliárdra), és ez a fajok kihalásának sebességét megtízszerezte. A következő duplázódás már 80 év alatt bekövetkezett (1930-ban 2 milliárd), azután már csak 45 év kellett hozzá (1975-ben 4 milliárd), és ez a fajok kihalásának sebességét újra megtízszerezte.
Tiszta Hegyek Napja (december 11.)
A Tiszta Hegyek Napja egy kevésbé ismert környezetvédelmi világnap. Az 1990-es években egy dél-koreai hegymászó, aki minden 8000 méter feletti csúcson járt már, látta, hogy mennyi hulladékot hagynak maguk után a hegyen a mászók, és elhatározta, hogy addig nem tekinti befejezettnek a mászást, amíg le nem hozta az összes hulladékát a hegyről. Ebből az elhatározásból alakult ki a Tiszta Hegyek Napja.
Miért kell a hegyek tisztaságát védeni?
- A hegyek a táj legfeltűnőbb részei, ha lepusztulnak, az egész tájkép tönkremegy.
- A hegyeken legtöbbször erdőkkel borítottak. Az erdőknek fontos szerepe van a tiszta levegő és a változatos élővilág megőrzésében. Ha szennyezzük a hegyeket, a bomló hulladék mérgezi a növényeket, állatokat. Kipusztul az élővilág, és fák nélkül tiszta levegő sem lesz.
- Magyarországon (és a világ más részein is) sok hegy karsztos kőzetekből: mészkőből, dolomitból áll. Veszprémben és környékén pl. dolomit sziklák vannak. Ha a karszt szennyeződik, beszivárog a szennyezés a felszín alatti vizekbe, ahonnét sok településen, pl. Veszprémben is származik az ivóvíz. A hegyek szennyezésével tehát saját ivóvízkészletünket is szennyezhetjük. (A karsztvíz amúgy az egyik legtisztább ivóvíz, mert a kőzetek megszűrik a szennyezést, de egyben a legsérülékenyebb is, mert kívülről a karszt repedésein át könnyen beszivároghat akármi.)
- És a hegyen kirándulva a látvány miatt is fontos a tisztaság. Mit szeretnénk látni a fák ágain? Mókust, rigót vagy nejlonzacskót? Mit szeretnénk hallani? Madárdalt, harkály kopogását vagy eldobott műanyag flakon zörgését? Hol lépkednénk szívesen? Fűben, avarban vagy alumínium dobozokon? Mi domborodjon ki a földből? Hangyaboly és vakondtúrás vagy szemétdomb? Mi ússzon a patakban? Kis halak és vízisikló, vagy olajfolt a víz tetején? Ezekre a kérdésekre azt hiszem, egyértelmű a válasz…
