Úti jelentés Erdélyből

1. nap
Hosszú fárasztó utazás után az éjszakai órákban érkeztünk Farkaslakára. Az első napon megnéztük Bánffyhunyadon a XIII. századi református templomot, majd indultunk tovább Tordára, ahol 120 méter mélységben csónakázhattunk a sóbánya legmélyebb pontján. Lenyűgöző volt letekinteni a mélybe, és végiggondolni azt, hogy a 26 emeletnyi harang alakú tárnát kézzel hozták létre, az 1800-as évek végétől. Kolozsváron sétálva betértünk a házsongárdi temetőbe, ahol Apáczay Csere János és Dsida Jenő sírjánál egy-egy verssel emlékeztünk meg róluk. Mátyás szülőházánál közös képet készítettünk.

2. nap
Második napunkat a farkaslakai Tamási Áron Általános Iskolában kezdtük, ahol közös megemlékezést tartottunk a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Barátságos focimeccsen 7-4-re legyőztük a helyieket. Az író szülőházába is be tudtunk térni, majd a sírjára felkötöttük az emlékezés szalagját. Ezután utunkat a sóvidéken folytattuk: Végigjártuk a parajdi sószorost, megcsodáltuk a sóborsókat, sókarfiolokat, sókarrokat. Szovátán körbesétáltuk a Medve-tavat, majd a ragyogó napsütésben Korond főutcáján volt lehetőségünk az erdélyi népi kézműves alkotások, használati tárgyak megismerésére.

3. nap
Ez a napunk nagyon hosszú és tartalmas volt. Korán keltünk, reggeli után egyenesen Szejkefürdőre utaztunk, ahol szalagot kötöttünk Orbán Balázsnak, “a legnagyobb székelynek” a sírjára. Megtudtuk, mit jelentenek a székely kapu motívumai, és a felhasznált színei. Székelyudvarhely nevezetességeinek megtekintése után részesei lehettünk a csíksomlyói kegytemplomban egy papszentelésnek. Csodálatos környezetben a Pongrác-tetőn piknikeztünk, ezt követően a Gyilkos-tóhoz érkeztünk. A Békás-szoros szerpentinjén sétálva gyönyörködtünk a meredek kőfalakban, és a sebes folyású patakban. Hazafelé tartva megtöltöttük palackjainkat a híres borvízzel. Holnap korán indulunk Magyarországra.

4.nap
Az utolsó napunkat Fehéregyházán kezdtük. Petőfi emlékhelyére szalagot kötöttünk, és felolvastuk utolsó versét és feleségének írt levelét. Innen Segesvárra mentünk, a középköri óváros mindannyiuknak meglepetést okozott szépségével és persze a Drakula-házzal. Marosvásárhelyen ismét megcsodálhattuk a szecesszió gyönyörű jegyeit a Kultúrpalota épületén. Hosszú utazás után fáradtan értünk haza.