Zavartalan tanulás és tanítás a tanórákon program

A programot az 5-8. évfolyamon működtetjük valamennyi osztály részvételével, kizárólag a tanítási órák védelmében.

A három alapszabály:

1. Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz.
2. Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz.
3. Mások jogait mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Ezeket az alapszabályokat valamennyi tanteremben kifüggesztjük.
A tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartásáról.

Célja:

• Zavartalanul valósulhasson meg az oktató-nevelő munka a tanórán.
• Sikeres együttnevelés, egyenlő hozzáférés a minőségi oktatáshoz
• A program a tanuló egyéni felelősségét kívánja erősíteni. Az egyéni felelősség azt jelenti, hogy a diák a céljait saját maga választja ki, és utána aktívan próbálja meg ezeket a célokat elérni. A célkiválasztás és cselekvés folyamata lehet többé vagy kevésbé tudatos, de minden esetben a diák legyen az, aki céljait kiválasztja és értékeli. Minden diák az életkora növekedésével fokozottan felelős saját életének alakításában. Az egyéni felelősség felismerésének folyamatában a diákoknak segíteni kell, és tájékoztatni kell őket döntéseik és cselekedeteik várható következményeiről. A diákok tehát megtanulják azt, hogy a különböző lehetőségek között tudatosan válasszanak, ismerve választásuk következményeit.  A diák felelőssége annak eldöntése, hogy az osztályában érvényes szabályokat be akarja-e tartani. A diákok, akik az osztályban megtanulták, hogy a magatartásukra vonatkozó kívánságokat az osztályban érvényes szabályokon belül valósítsák meg, megszerzik azt a képességet is, hogy ezt más csoportokban – pl. család, baráti kör, sport- és szabadidő egyesület – is használják. Az a képesség, hogy a munkában egy csoporton belül felelősségteljesen és együttműködően, a kölcsönös tiszteletet betartva gondolkozzunk és dolgozzunk, kulcsfontosságú képességgé válhat a programnak köszönhetően. A program fontos célja tehát annak a szemléletnek a kialakítása a diákokban, hogy mindenkinek saját magának kell dönteni, döntéseiért ő maga a felelős.

Bekapcsolt kompetencia területek

Programunkhoz a következő kompetenciaterület kapcsolható: szociális, életviteli és környezeti kompetenciák.
A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyéni belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitűdelemei, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága.
A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás.
A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet.
Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak.
Programunk a tanulói részvételen alapul.
Fejleszti a környezettudatos magatartást, a kritikai gondolkodást, a biztonságos életvitel kialakítását, valamint az aktív felelősségtudatot.
Ezeknek elengedhetetlen feltétele a baráti magatartás, hitelesség, empátia, kooperativitás, autonómia és elfogadás fogalmának megismerése, megismertetése, amely a tanulóknál megfelelő énkép kialakulásához, a belső harmónia létrejöttéhez vezet.
Mindez a programunkban leginkább a személyes beszélgetések formájában valósul meg az Arizona-szoba keretein belül.

Lényege

A programunk egyik legfontosabb eleme a tanácsadó beszélgetés, amely a diák, a KIKÜLDŐ PEDAGÓGUS és/ vagy az osztályfőnök között zajlik. A tanácsadó beszélgetések célja a negatív cselekedetek okainak felderítése, a bizalom megerősítése a tanulóban. Amennyiben a problémák megoldatlanok maradnak, úgy a tanácsadó beszélgetésen résztvevők köre fokozatosan bővül.
Első két kiküldés esetén résztvevők: diák, illetve a kiküldő tanár(ok).
A harmadik kiküldés után résztvevők: diák, kiküldő tanár(ok), osztályfőnök, szülők. A szülővel történő esetmegbeszélés időpontjáról a résztvevők egy héttel korábban értesítést kapnak. Fontos megértetni a tanulóval és a szülővel is, hogy csak egyenlő partnerekként kezelve egymást juthatunk eredményre. Amennyiben a szülő nem vesz részt az esetmegbeszélésen, erről a tényről hivatalos feljegyzés készül, és a problémákat mindenképpen jelezzük a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak.
A negyedik kiküldést követően a szülő(k) hivatalos, intézményvezetői értesítést kap(nak) a gyermekkel kapcsolatos előzményekről, a megbeszélés helyéről, idejéről. Ezen az esetmegbeszélésen részt vesz a diák, a kiküldő tanár, az osztályfőnök, az intézményvezető helyettes és a szülők.
Az ötödik kiküldés után a résztvevők köre bővül az intézményvezetővel.
A hatodik kiküldés után az esetmegbeszélésre az előzőekben felsorolt résztvevők mellett meghívást kap az iskola ifjúságvédelmi felelőse is.
A hetedik kiküldést követő esetmegbeszélésbe a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjét is be kell vonni.
A nyolcadik kiküldés után már nem kerülhető el a fegyelmi tárgyalás.
A beszélgetésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyeket a beszélgetés résztvevői aláírásukkal hitelesítenek.
A tanítást több mint háromszor zavaró diák eltiltható az aktuális iskolai szabadidős rendezvényről.

Hatása, eredménye

• A tanórán előforduló konfliktushelyzetek mérséklődnek.
• Zavartalanabb a tanórák menete, légköre.
• A zavaró diák lehetőséget kap a tanóra alatt problémájának megoldására az osztályon kívül az ún. Arizona-szobában, ahol egy pedagógus mindig a segítségnyújtásra készen várakozik.
• Az a tény, hogy a zavaró diák még a társai tűrőképessége végének elérése előtt elhagyhatja az osztálytermet, lehetőséget biztosít arra, hogy az osztálytársak közötti kommunikáció mederben folyjon.
• A kiküldött tanulóra a kiküldő tanár is úgy tekint, mint akiknek a fejlődéséhez különleges segítségre van szükségük. Többet beszélget az arra rászoruló tanulókkal, erősödik a velük való kapcsolata.
• Megerősödik a tanulni kész diákokban, hogy az ő jogaikat nem áldozzuk fel a zavaró diákok kedvéért.
• Tudatosodik mindenkiben, hogy a gyermek tanórai viselkedéséért a szülők is felelősséggel tartoznak.
• Erősödik az iskola kapcsolata a társintézményekkel.
• A tanórai munka hatékonyabbá válik.

A módszer leírása

Ha egy tanár azon a véleményen van, hogy egy tanuló hátráltatja őt a tanításban, vagy a többi diákot zavarja a tanulásban, először megkéri a rendetlenkedő diákot, hogy hasonlítsa össze viselkedését az alapszabályokkal. A diáknak ezután döntenie kell: változtat a viselkedésén, vagy elhagyja az osztálytermet, és az Arizona-szobába megy. A lényeg a saját egyéni döntésen van! Ha marad, de mégis tovább zavarja az órát, már nincs lehetősége a választásra, ki kell mennie az Arizona-szobába, hiszen saját egyéni döntését nem tartotta be.
Ha a diáknak el kell hagynia a tantermet, akkor a tanár kulcsszavakkal kitölt egy információs lapot, amely tartalmazza a kiküldés okát és a távozás időpontját.
Fontos még megemlíteni, hogy amennyiben a tanuló elhagyja az osztálytermet, 3 percen belül jelentkeznie kell, és a tananyag pótlásáért is felelős.Távolmaradás esetén a szabály megszegéséért osztályfőnöki figyelmeztetés, újbóli előfordulás esetén intézményvezetői figyelmeztetés jár. A szobában tartózkodó tanulóért az ügyeletet ellátó pedagógus tartozik felelősséggel. A visszaérkezésre is 3 perc áll rendelkezésre.
Az Arizona-szobában a felügyeletet ellátó tanár fogadja a kiküldött tanulót, nem kommentálja a kiküldés tényét. Elveszi a tanulótól az információs lapot, beteszi az osztály dossziéjába, majd az egyéni lapot átadja a tanulónak.
Felügyeli, hogy a tanuló az egyéni lap kérdéseit átgondolja, mindegyikre értékelhető választ adjon. A diáknak át kell gondolnia azt, hogy melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak magatartásának, mi volt az oka viselkedésének. A tervkészítésnek fontos pontja a segítségkérés ahhoz, hogy a viselkedésén változtatni tudjon. Minden esetben olyan felnőttet kell megneveznie, akiben megbízik.
Az elkészített egyéni lapot a felügyelő tanár átnézi, elfogadását aláírásával igazolja.
A tanulónak legalább tizenöt percig az Arizona-szobában kell tartózkodnia. Legalább ennyi idő szükséges ahhoz, hogy lehiggadjon, átgondolja tetteit, és kitöltse az egyéni lapot.
A tanulók által elkészített terveket osztályonként dossziéban gyűjtjük. Ez megkönnyíti az összesítést, jobban nyomon lehet követni az egyes tanulók kiküldéseit.
Az egyéni lap kitöltése után az ügyeletet ellátó tanár kitölti a visszatérő lapot, odaadja a tanulónak, aki visszatér a terembe és átadja a kísérő papírt a kiküldő tanárnak és bekapcsolódik a munkába. Ha kicsöngettek, akkor is meg kell keresnie a kiküldő tanárt, és átadni neki a lapot. Ha a kiküldött gyermek az óra végéig nem tér vissza, a kiküldő tanár köteles utánanézni az Arizona-szobában, hogy ott volt-e a tanuló.
Az ügyelet kicsöngetésig tart, illetve míg az utolsónak érkező tanuló el nem készül az egyéni lapjával.  Az új ügyelet a becsöngetéssel veszi kezdetét.

Tanóráról való kiküldés okai lehetnek

• A tanuló közbekiabál, hangoskodik.
• Megtagadja a munkát.
• Az órát tartó nevelő utasításának nem tesz eleget.
• Engedély nélkül elhagyja a helyét.
• Zavarja padtársát, környezetét.
• Megjegyzéseket tesz másokra.
• Agresszív magatartást tanúsít.
• Engedély nélkül digitális eszközt használ.

A dokumentálás az osztályfőnök feladata. Az osztályban történt eseményeket hetente összesíti, szükség esetén esetmegbeszélést kezdeményez, értesíti annak résztvevőit. A megbeszélések jegyzőkönyvét vezeti, a foganatosított intézkedéseket rögzíti a naplóban. A kiküldő- egyéni- és visszatérő lapokat ellenőrzi, megőrzi az adott tanév végéig.